Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: november, 2015

13.rész-Sérülések

Kép
Morogva közelebb jött felém és nem hiszem, hogy szimpi voltam neki.
-Oh, Szent Thor!-motyogtam.
A szemein láttam, hogy a nem igen szeretne élve látni. Azért nem hittem volna, hogy így fogom bevégezni. Viszlát, rút világ.

Elkezdett tüzet okádni, én pedig próbáltam azt kikerülni. Ez mind egy ideig sikeresen ment, és egy megpörkölődött bakanccsal megúsztam, de egyszer elkezdett az erőm fogyni, és el is estem egy kőben...nem tudtam ráállnia jobb lábamra, azt hiszem megrándult vagy eltört. A bestia ezt meglátva szó szerint vigyorgott, örült annak, hogy eltehet láb alól. Mikor úgy 2 méterre ért tőlem nagy levegőt vett és...
és nem történt semmi.

-Kifogyott a tüze!-mondtam boldogan. Azt hiszem, az istenek lenéztek rám odafentről. Ez már annyira nem tetszett neki.
Hallottam egy hangot a cellaajtó irányából. Megláttam annak a fiúnak az arcát, akinek betörtem az orrát. Az a Rikó gyerek vagy ki.

-Még életben vagy?-kérdezte fintorral a hangjában miközben próbáltam az ajtó felé vonszolni magam. A …

12.rész-Ebből baj lesz...

Kép
Amikor reggel felébredtem, még senki sem volt ébren rajtam kívül, még sötét volt, de én nem tudtam visszaaludni. A "plafon"-t bámultam. Volt bennem egy nagyon furcsa érzés, hogy ma történni fog valami. Próbáltam rájönni mi lehet az.... Leesek Fogatlanról szlalom közben, vagy esetleg Halvér esik rám? Na jó, ennek még a gondolata is fáj.
Egy kicsit megnyugodtam attól, hogy elkezdtem nézni a csillagokat.. Telihold volt, a tenger felszíne csillogott. A nagy bámulás közepette csak sikerült elszundítanom.

 Arra keltem, hogy valaki bökdös.
-Szerintetek él?-kérdezte Fa.
-Meghalt! Meg se mozdul! Nem látsz a szemedtől?-bökdösött a másik.
-Hagyd már szegényt! Nem hinném, hogy könnyű éjszakája lehetett ha a parton aludt el.-védett Astrid meg Hablaty.
-Ha...valamelyikőtök csak egyszer is belém rúg ti fogtok meghalni, világosan fejeztem ki magam?!-kérdeztem a végén már elég nagy hangerővel. Eléggé mérges voltam rájuk, de az ikrektől mit is várjak?
Dühösen feltápászkodtam és a sziget mási…

11.rész-Kicsivel később

Kép
Körülbelül egy év telt el, mióta találkoztam Hablattyal aznap este. Az életem fenekestül felfordult azóta. A napjaim általában úgy telnek, hogy délelőtt iskola délután Hibbant. Ez alatt az idő alatt kiderült néhány dolog:

A vikingek korántsem vérengző népségek, hanem kedves és megértő emberek Takonypóc teljesen belém zúgott (ezért Astrid nagyon örül)És végül de nem utolsó sorban a srácok szerint egész ügyesen tudok fegyvert forgatni

Aznap szünet révén az arénában gyülekezett a kis csapat, vagyis a sárkánylovasok, meg én.
-'Reggelt!-köszönt az "iskolaigazgató", majd körbenézett és végül rajtam állt meg a tekintete.- Ennyien leszünk?
-Igen, mert a múltkori kis malőrnél-mutattam Takonyra- Dorci eltörte a vállát.
-Hé! Nem tehetek róla, hogy leesett Kampóról! Ez a gyík nem volt képes megtartani!
A sárkány erőszakosan fejezte ki nemtetszését.
Az ikrek összefejeltek, Astrid pedig közéjük vágta a szekercéjét.
-Hagyjuk...Igazából egy hosszabb túrát képzeltem, lehet, hogy több na…

10.rész- Viking lányok és egy állati nagy gond /2

Kép
*Alkonyatkor*

Mindent próbáltunk bevetni, de reménytelennek tűnt minden. A többiek is aggódtak a kedvenceikért, de azt hiszem, Hablaty volt a legidegesebb köztünk.
-Reménytelen! Feladom!
-Srácok, meg tudjuk csinálni!-próbálkozott Hablaty.
Hiába. Pléhpofa este bezáratta velünk a sárkányokat az arénába.

-Hát..sziasztok!
-Jók legyetek!
-Szia, Bütyök!
Mindenki hazafelé igyekezett, mi pedig Dorcival úgy döntöttünk, hogy a faluban éjszakázunk.
-Tessék, lányok-vezetett körbe minket Hablaty-Itt aludhattok, reggel találkozunk.
-Rendben, jó éjt!
-Jó éjt.-mondtam, majd a fiú szomorúan kiment.

Meg kellett állapítanunk, hogy a hibbanti ágyak egy "kicsivel" keményebbek, mint otthon, de azért a célnak megfelelt. Hamar elaludtam
... mígnem....

-SZÖKNEK A JAKOK!!! GYORSAN EMBEREK!!-ordította valaki.
-Mi a...?
Kinéztem az ablakon. Minden ember az állatokat próbálta visszatartani, de azok már messze jártak.
-Mi volt ez?-kérdezte egy hang mögülem.
-Gyerünk, gyorsan!
Amit leérkeztünk a főtérre…

9.rész- Viking lányok és egy állati nagy gond /1

Kép
Reggel korán elindultunk. Könnyen beadtuk, hogy program lesz az osztállyal így meglóghattunk. Nálam csak egy vikinges szett volt, így kénytelenek voltunk így a tisztásra vonulni, én felvettem egy hosszú overált, hogy a ruhám ne látszódjon ki.
Az erdő most is gyönyörű volt, igaz, éjszaka én jobban szeretem, mert titokzatosabb.
Hablattyal úgy egyeztettünk, hogy most már itt kell lennie.
-Én előremegyek, rendben?
-Rendben.
Odacsászkáltam a szokott helyre, ahol meg is láttam őket:



















-Ahj! Ez nem lehet igaz! Beakadt!
*kuncogás*
-Ki van ott?-kezdett el keresni.
Megpróbáltam csendben maradni, és egy vastag törzsű fa mögé bújtam. Közben Dorci is megérkezett.
-Mi az?-suttogta.
-Semmi.-nevettem.
-Na jó, akárki is van ott, jöjjön elő!
Messzebb akartam botorkálni, de természetesen a semmiből előttem termett egy méretes fagyökér és jó nagyot estem benne.
-ÁU!
-Odin szakállára, a frászt hoztad rám!
-Rám meg ez a fa hozta a frászt!
Kibotorkáltam (vagy inkább mindketten) a tetten érőim elé.
-Te jó Is…

8.rész-Haza

Kép
***Másnap reggel***
Tegnap jól kiörültük magunkat, olyan szinten, hogy csak ma jutottunk el arra a szintre, hogy beszálljunk az arénába egy szusszra. -Ó, srácok! El is felejtettem bemutatni egy jó barátomat. Ő itt Tr... -Tudjuk!-jelentették ki egyöntetűen. -He? Honnan? -Sokat aludtál. -Hatásszünet- -És valaki azért elmondaná nekem, miért van egy fémkupac a bal vádlim helyén?! Fejbe csaptam magam. -Most jut eszedbe megkérdezni?-akadtam ki. -Igen. -Leégett, amikor a Vörös Halál felrobbant.-felelte Astrid. -Vagy úgy. -Fogatlan mentett meg. Az említett a sarokban bohóckodott. Hablaty mosolyogva odabattyogott hozzá és megsimogatta.
-Köszönöm pajti.
-Ó! Ölelj meg, Bütyök!
-Ha már a nagy egymásra találásnál tartunk, Hablaty, nem vinnél haza? Már biztos aggódnak miattam.
-Ugyan, majd én hazaviszlek Kampóval, Hablatynak biztos rengeteg dolga van.-ajánlotta fel Takony, amin őszintén szólva egy kicsit meglepődtem.
-Ami azt illeti, ni…